diákmunka

Diákmunka bejegyzés!

„Egy kis segítséget kérnék. Jelenleg diákként egy diszkont áruházlánc egyik üzletében dolgozom. Takarítónak vettek fel december hónapra az egyik diákszövetkezet által, és 8 órába dolgozok reggel 8-tól délután fél 5-ig délben. Van egy 30 percesnek mondott ebéd szünetem, ami van vagy 15-20 perc max., és nem értem miért kell ledogoznom az ebéd szünetet, mikor gyárakba nem kell ledogozni. Melyik törvénykönyvben hol találom meg, hogy mennyinek kell lenni a szüneteknek és hogy kötelezhet erre, hogy ledogozzam az ebéd szünetet ???

Előre is köszönöm válaszát.” 

Kedves Levélíró!

A Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. tv.) rendelkezik a munkaközi szünetről:

122. § Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc, legfeljebb egy óra munkaközi szünetet kell biztosítani, melyből legalább húsz percet egybefüggően kell kiadni. Amennyiben a napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy órát nem haladhatja meg.

117. § ¹⁹⁶ (1) E törvény alkalmazásában

a) munkaidő: a munkavégzésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó időtartam, amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát. Eltérő rendelkezés vagy megállapodás hiányában a munkaidőbe a munkaközi szünet időtartama (122. §) - a készenléti jellegű munkakör kivételével - nem számít be;

Ennek értelmében tehát a harminc perc ebédidőt a munkáltató elrendelheti, és erre az időre jogszerűen nem fizet munkabért.

Üdvözlettel:

Simon Balázs

igazgató

Fürge Diák Iskolaszövetkezet

Kedves Olvasó!

Azzal kapcsolatban érdeklődnék, hogy mi a legkésőbbi időpont amikorra meg kell kapnom fizetésemet. Anyukám már negyedikén meg szokta kapni. Ha jól tudom a munka törvénykönyvében 12-ét írnak de ez érvényes ránk is - diákokra? Még mindig nem kaptuk meg a fizetésünket, és a szerződésben apró betűvel oda van írva, hogy 15-20. Ez nem ütközik törvénybe? Lassan már 20-a is elmúlik... Ilyenkor mit lehet tenni? Azzal indokolják, hogy 4 napos hétvége volt, de ismerőseim, akik más diákszövetkezetnél vannak megkapták időben.

Mit tudok/tudunk mi diákok ilyenkor tenni?

Kedves Levélíró!

A munkabérek kifizetésének Munka törvénykönyvében rögzített legkésőbbi időpontja a munkát követő hónap 10. napja. Ettől érvényesen akkor lehet eltérni, ha a munkáltató többször fizet ki a hónapban, mondjuk 15.-én és 30.-án. Azaz az általad felvázolt tényállás jogsértő.

Mielőtt jogi lépéseket fontolgatsz, mindig célszerű megkísérelni megbeszélni a problémát. Ebben általában az első lépés, egy személyes találkozó a munka szervezőjével, bár a fizetés napja nem ezen a szinten dől el, úgyhogy akár ezt ki is hagyhatod. Célszerű tehát megkeresni az adott iskolaszövetkezet Igazgatóságát. Nekik marketing és hatósági szempontból egyaránt érdekük, hogy ne legyenek reklamációk, és ne legyen jogsértés a cégükben. Ha ez nem vezet eredményre, akkor ott a szövetkezet Felügyelő bizottsága, amelyben kötelezően képviselteti magát az iskolaszövetkezet befogadó intézménye vagy alapítója, egy oktatási intézmény. Nekik végképp érdekük, hogy a nevükön ne essen csorba az általuk felügyelt iskolaszövetkezet miatt. Ha ez sem hoz megoldást, akkor jöhet a jogi út.

Jogsértés esetén két fórumhoz fordulhatsz: egyrészt megkeresheted a helyileg illetékes munkaügy felügyelőséget (Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Főfelügyelőség), és bejelentést tehetsz a jogsértésről. Ekkor a hatóság köteles ezt kivizsgálni, és jogsértés megállapítása esetén elmarasztalja a szövetkezetet, ami legtöbbször bírságot jelent. Ettől Te még nem fogsz előbb a fizetéséhez jutni. A másik fórum a munkaügyi bíróság, ahol egyrészt tanácsot is adnak, másrészt keresetet terjeszthetsz elő az okozott károd megtérítése iránt. Az okozott kár mértékét a keresetben kell megjelölni, és azt az eljárás során igazolni. Ekkor ha megítélik, akkor megkapod a kártérítést, de a céget egyéb retorzió nem éri. Azaz az egyik esetben a szövetkezetet megbüntetik, de Te nem kapsz semmit, a másik esetben kaphatsz kártérítést, de a szövetkezetet egyebekben nem marasztalják el. A két eljárás párhuzamosan is megindítható.

Ha a gyakorlatukon „szép szóra” nem változtatnak, akkor itt a felügyelettel való „megfenyegetést” javaslom, mert a kártérítés olyan csekély, hogy bírósági eljárásnak nincs értelme. Viszont több száz emberrel szembeni jogsértés bírságtétele igen borsos, így – főleg ha többen összefogtok – kikényszeríthető a jogszabályoknak megfelelő kifizetési időpont betartatása a munkáltatóval.

Üdvözlettel:

Simon Balázs

jogi és kommunikációs igazgató

Fürge Diák Iskolaszövetkezet

„Tisztelt Jogsegély!

Én jelenleg egy iskolaszövetkezeten keresztül dolgozom. Hivatalosan operátor van a szerződésbe írva, de valójában olyan munkát végzek amihez érettségi, és hatósági vizsga is szükséges.A szerződés szerinti bérem 450 Ft óránként, de az első hónapban ennyit se kaptam, kb 430 Ft-ra jött ki. Tudomásom szerint, olyan munka végzésekor amihez középfokú végzettség kell 2011-ben, legalább 541 Ft kellene kapnom óránként. A fizetés másik fele jutalékos módon történik, amiről persze nincs papír, de jutalékot eddig még egyszer sem fizettek. Már szóltam érte, de mindig csak elódázzák.
Kérdésem, hogy ilyenkor mit tudok tenni? Nem tudom felmondjak e, mert elég közel van a munkahely, viszont ilyen kevés pénzért nem szeretnék ennyire felelősségteljes munkát végezni.”

Kedves Levélíró!

Amennyiben valamely jogszabály (törvény, kormányrendelet, miniszteri vagy önkormányzati rendelet (pl. kereskedelmi egységben vevőkiszolgálást csak szakképzett eladó végezhet)), vagy ágazati illetve helyben fennálló kollektív szerződés rendelkezése, vagy a munkáltató bármilyen működési szabályzata, minőségirányítási előírása, vagy az Ön munkaköri leírása tartalmazza azt, hogy a pozíció betöltéséhez szakképzettség, vagy érettségi szükséges, akkor a leírtak tekintetében Önnek teljes mértékben igaza van, és jogosan igényelhetné a szakképzett munkavégzésre járó óránként minimum 541 Ft-os bruttó munkabért. Azonban ha a munkáltatót nem kötelezi jogszabály  vagy kollektív szerződés erre, akkor a munkakör betöltésének feltételeit szabadon határozhatja meg. Az ön esetében a leírtakból azonban nem állapítható meg, hogy valóban szükséges-e a munkakör ellátásához az érettségi, ugyanis a hatósági vizsgához kötés önmagában még jelenti a szakképzettségi igény szükségképpeni fennállását, bár valószínűsíti. Feltűnő aránytalanság esetén (pl. rendszergazdát vagy mérnök gyakornokot foglalkoztatnak nyolc általános elvárással) bíróság megállapíthatja, hogy a munkáltató visszaélt ezen jogával, és a munkavállaló jogainak csorbítására irányult az intézkedése.

Első lépésként azt javaslom, tájékozódjon arról, hogy a betöltött munkakörre vonatkozóan van-e képzettségi előírás a munkáltató berkein kívül. Ha igen, feltétlenül keresse fel a munkáltatóját, és tájékoztassa erről a tényről, és hívja fel a figyelmét az ebből adódó kötelességére a bérezés tekintetében. Amennyiben ennek teljesítését, azaz a szakképzett minimálbér kifizetését megtagadja, ön munkaügyi bírósághoz fordulhat. Felhívom a figyelmét azonban arra, hogy az iskolaszövetkezetek esetében többszintű az ügyintézés, így először mindig a vezetőhöz, majd a szövetkezet igazgatóságához vagy felügyelőbizottságához érdemes fordulni, mert a legtöbbször az erre a szintre kerülő vitás ügyek békés mederben kerülnek megfelelő orvoslásra. Amennyiben nincs a munkakörére vonatkozó ilyen előírás – és az iskolaszövetkezetekben ezek a típusú munkák a jellemzőek – úgy ön valóban „csak” arról dönthet, hogy fenntartja vagy megszünteti a munkaviszonyt ezekkel a feltételekkel. Ilyenkor érdemes más jellegű munkakört kérni, hiszen az iskolaszövetkezetek egyik nagy előnye, hogy változatos munkalehetőségeket tudnak kínálni.

A jutalék elmaradásával kapcsolatosan azt tudom javasolni, hogy az arra való jogosultságát mielőbb írassa bele a munkaszerződésébe vagy az iskolaszövetkezetek estén 2011. augusztus 1.-től kötelező eseti megállapodásba. Ne fogadja el az elodázást, és kérjen írásban írásos választ a munkáltatójától a beígért jutalékra vonatkozóan. Amennyiben a jutalék nem szerepel a szerződésben vagy az eseti megállapodásban, akkor később ennek érvényesítésére bíróság előtt sem lesz lehetősége.

A továbbiak eldöntésében azonban már nem tisztem tanácsot adni, hiszen ezek leginkább az Ön személyes motivációitól függnek.

 Üdvözlettel:

Simon Balázs

jogi és kommunikációs igazgató

Fürge Diák Iskolaszövetkezet

Munka mellett is jár a PIHENÉS!

A munkavégzés kötelezettségekkel jár, DE nagyon fontos, hogy ne feledkezzünk meg a Ti jogaitokról sem!

Minden diáknak joga van eltölteni a pihenőidejét! Neked is!

Pontos tájékoztatásért kattints az alábbi linkre:

http://hu.wikipedia.org/wiki/Pihenőidő

Jó pihenést!

„Az elmúlt nyáron egy Diákszövetkezet által dolgoztam egy
élelmiszeráruházban, elvileg júliustól augusztusig, gyakorlatilag csak
júliusban dolgoztam és csak egy hetet, majd azt mondták, hogy kevés a munka,
miközben kapott a cég egy nagyobb megrendelést, és a délutános műszak mellett
éjszakait is kellett indítsanak, mert nem volt elég a munkaerő. Ennek ellenére
nem hívtak. Hívtam sokszor az üzemet, az üzemvezetőket, a főnököt, hagytam
üzenetet, nagyon sokszor fel se vették, majd akkor telt be a pohár, amikor
sms-ben megkérdeztem a főnököt, hogy mivel már (akkor éppen) 3 hete nem hívtak,
szükség van-e még a munkámra, s még azóta (kb. 1 hónapja) sem méltatott még az
smsemre se válaszolni.

Nem beszélve arról, hogy körülbelül 125.000 Forinttól estem
el (kb. 2 havi fizetés, levonva azt az egy hetet), önhibámon kívül.”

Ilyen esetben mi a teendő?

Kedves Levélíró!

Először is engedd meg, kérlek, hogy tegeződve folytassuk a
levelezést. Sajnálattal olvastam keserű csalódásod történetét, és bár szeretnék
buzdító sorokat írni, inkább csak tanácsokra fogja futni tőlem. Teszem mindezt
azért, mert kérdésed nem jogi jellegű. Bármelyik iskolaszövetkezet azokat fogja
munkával ellátni, akiket az adott munka szervezői (témavezető, projektvezető,
projektfelelős, és megannyi más titulus) kiválasztanak és beosztanak. Emiatt az
általad leírtakra jogi megoldás nincs. De tulajdonképpen nem is ezt kérdezted,
hanem azt, hogy ilyen esetben mi a teendő.

A célod az, hogy munkát kapj, amivel pénzt kereshetsz. Ehhez úgy
juthatsz hozzá, ha keresed, utána mész, és bizonyítod a döntő személy előtt,
hogy a feladatra alkalmas vagy, továbbá azzal, hogy a döntő személy (hívjuk
szervezőnek) megjegyez téged, és amikor szervez, eszébe jutsz. Gyakorlatilag
most idézhetnék az összes olyan könyvtárgyi irodalmat kievő írásból, ami az
öngondoskodásról és önérvényesítésről szól. Azt kell elfogadnunk, hogy a
szervező is ember, akinek az a feladata, hogy a munkán annyi és olyan ember
legyen kint, amennyit a partner kért. Kikből fog válogatni? 1. akiket ismer, 2.
akik eszébe jutnak valami miatt, azaz akik emlékezetesek voltak számára, 3.
akik éppen akkor esnek be az irodába, amikor szüksége van rájuk, 4. az ezek
után megmaradt helyekre elkezdi hívogatni a jelentkezőket válogatás nélkül ABC
sorrendben, vagy ahogy a papírok elé kerülnek. Tedd a szívedre a kezed: meg
tudnád nevezni az első öt embert, akit hívnál szervezőként? Biztosan. Ha nem
vagy ismerőse, akkor tedd magad azzá! Járj be többször, hogy megjegyezzenek,
maradj bent kicsit beszélgetni, lássák, hogy érdeklődsz, mutasd meg magadból
azt, hogy mi miatt lenne érdemes pont téged erre vagy arra a munkára
beválogatni. Ha kiválasztottak, jelezz vissza a munkáról.

Tudom, hogy nem könnyű, mert pont azt várná mindenki a
szövetkezetektől, hogy segítsen, és jelentkezik, nincs visszajelzés, csalódás
éri: „jelentkeztem, nem?! Aztán mire mentem…” Nem mindegy, hogy melyik
szövetkezethez jelentkezel. Nem mindegy, hogy ott hogyan kezelnek téged, a
problémáidat, hogyan kommunikálnak feléd, hogyan reagálnak a te
kommunikációdra. Menj el több helyre és te is válogass!

Az biztos, hogy a nyári hónapokban minden iskolaszövetkezetnél
sokkal több jelentkező van, mint amennyi munka. A normálisabb szövetkezeteknél
tervezetten van „vérfrissítés”, azaz nem csak a régi bevált embereket küldik.
De az is igaz (megint emberi dolog), hogy ha egyszer valaki „bedolgozza” magát
valahova, a szervezők megismerik, bíznak benne és a munkájában, akkor sokkal
többször hívják.

Üdvözlettel:

Simon Balázs

jogi és kommunikációs igazgató

Fürge Diák Iskolaszövetkezet

1118 Budapest, Előpatak u. 78.

Tel: 1/248-2010; Fax: 1/248-2016

www.furgediak.hu