Work hard, play hard

Leérettségiztél, hamarosan véget ér a vizsgaidőszak vagy június közepétől azzal szembesülsz, hogy nem hívogat az iskola? Biztosan összeállítottad már az ideális nyár tökéletes programját (mely praktikusan áll napközben strandolásból, aktív társasági életből napnyugta után, s persze fesztiválokból, nyaralásból, élményekből...), de kérlek, ne veszítsd szorgalmadat a szorgalmi időszak végeztével sem. Ezen a nyáron láss, tapasztalj - a munka világában is.

A munka nemesít. Bizonyára ismerős frázis ez, s akik az iskolapadot is gyakorta cserélik teszem azt szalag melletti állóhelyre azok tudják, valószínűleg értik a közmondás lényegét. Bizony, nyáron is több leszel tőle.

A munka nem szégyen. Korábban volt diákmunkatársam, aki fenemód restellte, hogy míg barátai szinte haza sem mennek a tópartról, ő szünidei szabadidejében árut tölt az egyik hipermarketekben. A szülei kérésének tett eleget vállalásával. Keserűségének akkor adott leginkább hangot, mikor azokat a keserűket volt köteles a polcra helyezni, melye(ke)t aztán este a barátai vettek el onnan, nélküle; hiába, valamit valamiért, mondtuk neki mindannyian, kik 17-18 évesen a szünnapok javát dolgosan töltöttük. A nevén nem nevezett fiú idővel aztán csak megbarátkozott sorsával, igazi csapatjátékossá vált, s az akkor nyáron szerzett tapasztalatainak is köszönhetően – saját állítása szerint – acélosabbá lett jelleme, kitartóbb lett. Azt már csak a példázatként állított "tündérmese" csodálatos zárásának kedvéért vetem ide, hogy talán még az érettség(i) felé vezető úton is hasznos állomás volt a korai munkavállalás, tehát tagadhatatlanul érdemes volt belekóstolni a munka világába.

Igaz, ami igaz: nem vagyunk egyformák. Egyikőnk teheti, hogy fesztiválról-fesztiválra jár a tanszünetben, másikunk nem – a magam részéről mégis minden fiatal diáktársamnak kívánom, hogy tapasztalja meg a munka örömét (és persze a tömegrendezvények varázsát is), a felelősség felemelő érzését, a saját kezűleg megkeresett forintokból vásárolt koncertbelépő semmihez sem hasonlítható értékét. Azt, hogy van miért. Hogy szorgalommal, kitartással az égig – és tovább - lehet emelkedni.

A tanítási szünetben szerzett munkatapasztalatod később helyzeti előnyhöz juttat majd, mondták valaha az okosok. Persze, csak ha kellően komolyan veszed a rád bízott feladatokat! - tették hozzá az "öregek" látszólag peckesen, mégis közvetlenül. Igazuk volt. Ahány diákmunkahely, annyi megoldásra váró szituáció merül fel, ám a megoldás felé vezető közös nevező minden esetben a korábban szerzett ismeretek hasznosítása után alakul ki. Kicsit a jövőbe tekintve, némi sarkítással élve a munkahelyi tapasztalat legalább olyan hasznos útravaló diákként, hallgatóként, mint a mindennapi tízóraink - kihagyni, otthon hagyni kár, ízlelni, tapasztalni célszerű.

Leérettségiztél, hamarosan véget ér a vizsgaidőszak vagy június közepétől azzal szembesülsz, hogy nem hívogat az iskola? Bármit is tervezel a nyárra, légy fürge, szerezz hasznos tapasztalatokat; dolgozz keményen és élj meg minden pillanatot a legforróbb hónapokban is - meglátod, idővel megtérül.

Hatos Szabolcs