A rohanó világ új jelenséggel állt elő számunkra. Nem meglepő, hogy a diákok nyári szünetük egy részét diákmunkára áldozzák, az viszont annál inkább, hogy iskolaidőben is egyre többen állnak munkába. Ez nem egy rossz dolog, de sokan erre áldozzák pihenőidejüket, vagy ami még fontosabb, a tanulásra szánt idejüket. A fiatalok nagy része magára költi a megkeresett pénzt, viszont vannak háztartások, ahol a nehéz anyagi helyzet miatt előfordul, hogy a családi kasszában köt ki a nehezen megkeresett pár ezer forint.

Meglepően tapasztaltuk, hogy néhány általunk megkérdezett diák már igen korán belecsöppent a „munka” világába. Legalábbis a házimunkáéba. Többen említették, hogy nyaranta szívesen segítenek vidéken élő nagyszüleiknek kukoricát címerezni, vagy éppenséggel szőlőt metszeni. Sokan végeznek olyan munkát középiskolai éveik alatt, amiért nem kapnak fizetést. Ilyen például a diák önkormányzati tevékenység, ami sokszor több délutánt is igénybe vehet egy héten. Az internetes közösségi oldalakon kapott visszajelzésekből az is kiderül, hogy az iskolások egy hozzájuk hasonló fiataltól sokkal bátrabban kérdeznek és a tanácsát is jobban elfogadják, mint egy felnőttét.

Sokan jelezték, hogy bár otthon mindent megkapnak, mégis szeretnek félretenni zsebpénzt, például a jogosítvány megszerzéséhez, vagy egyéb luxuscikkek beszerzéséhez. Ehhez hozzátehetnénk még azt is, hogy az utóbbi néhány évben, bizonyára a gazdasági válság hatásait is megérezve, egyre több fiatallal találkozunk, akik iskolaidőben dolgoznának, részükre főleg a termelői szektorban valamint a kereskedelemben tudnak lehetőséget biztosítani, a multinacionális cégek mellett pedig egyre több helyi kis-, és középvállalkozás is fogad tanulókat. Iskolaidőben kizárólag a 16. életévüket betöltött nappali tagozaton tanuló diákok dolgozhatnak.

Áprilsban, májusban az érettségi időszakhoz közeledve egyre kevesebb diák dolgozik, hiszen ilyenkor a diákok nagyobb erővel koncentrálnak a tanulásra. Persze ilyenkor is akadnak olyan diákok, akik inkább este tanulnak, délelőtt vagy délután pedig dolgoznak, esetleg éppen fordítva. A diákok többsége iskolaszövetkezet segítségével, kizárólag hivatalos keretek között vállalhat munkát. A nyár elérkeztével sok iskolaszövetkezetnél megszokott jelenség, hogy a diákok túljelentkezésével kell küzdeniük.

Ha a diákok tanulmányi időszakban vállalnak munkát, az iskolák ezt nem mindig nézik jó szemmel, viszont véleményünk szerint a tanulás és a munka összeegyeztethető. Hasznos dolog az, hogy a tanuló ellenőrzött keretek között tölti a diák a szabadidejét, pénzt keres, s ráadásul eközben értékes tapasztalatokkal is gazdagodik. Ez utóbbi fontos, hisz például a hipermarketekben pénztárosként foglalkoztatott diákok később előnnyel indulhatnak, ha a kereskedelemben szeretnének elhelyezkedni. Vannak olyan megkérdezett oktatók illetve iskolaigazgatók, akik szerint az lenne az ideális eset, ha a gyerekek nem lennének rászorulva arra, hogy ilyen korán bele kelljen kóstolniuk a munka világába. Persze tudjuk, hogy ez sok helyen elképzelhetetlen. Az nem túl szerencsés, hogy a diáknak a tanuló- valamint a szabadideje is sérül, ám amíg a tevékenység nem megy a kötelesség, vagyis a tanulás rovására, addig tiszteletben tartják a döntésüket.

Volt olyan igazgató, aki a tavalyi tanévről olyan esetre is emlékszik, amikor a szülő azért akarta beíratni technikus képzésre a csemetéjét, hogy nappali tagozatosként dolgozhasson. Az anyuka kijelentette, hogy a gyermeke nem szeretne bejárni a tanításra, kizárólag a bürokrácia miatt van szüksége az iskolára, ám érthetően az intézményvezető elutasította a felvételét.

Utóbbi esetből szerencsére kevés van, hisz a diákok többsége a saját tanulmányát, sőt, olykor a családi költségvetést is kiegészíti a fizetéséből.

A végkövetkeztetést levonva, akár rászorulnak a diákok a pénzre, vagy csak saját dolgaik megvételét segítik elő, iskola mellett dolgozni nem mindig fenékig tejfel.