A beadandó írás többnyire az egyetemisták kiváltsága, de gyakran várják el a középiskolákban is. Milyen egy jó házi dolgozat? És mik azok a tipikus hibák, amiket könnyen elkerülhetünk? Erre keressük most a választ.

 

A beadandók elsőszámú fokmérője természetesen a tartalom. A tartalmi hibákat könnyen elkerülhetjük alapos utánanézéssel, és releváns szakirodalom használatával. Érdemes kerülni az interneten keringő szerző nélküli cikkeket, forrásokat, jobb, ha tudjuk, hogy kitől származik egy-egy gondolat. Tipikus hiba, amikor nem pontosan idézünk valakit, vagy nem a témában szakértő szerzőtől veszünk át valamit, és így pontatlanságok, esetleg hamis következtetések áldozati lehetünk.

A formai követelmények szoktak még gondot okozni. A legtöbb egyetem egy kidolgozott követelményrendszerrel segíti tanulóit, de általában a középiskolákban is elmondják, mit várnak a diákoktól. Ez többnyire a Times New Roman, vagy más könnyen olvasható betűtípus, a 12-es, vagy akörüli betűméret, valamint, hogy a szöveg 1,5- es sorkizárttal írt legyen, szintén a jó átláthatóság érdekében. Érdemes a bekezdéseket is elkülönítenünk egymástól, így dolgozatunk tisztázottnak, átgondoltnak tűnik.

A legtöbb hibát mégis a hivatkozásokkal, források megjelölésével kapcsolatban ejtjük. Nem egy kellemes élmény, mikor egy-egy rossz hivatkozás miatt visszadobják a beadandónkat, úgyhogy nem árt betartani az ezzel kapcsolatos szabályokat. Első számú parancsolat: Mindig hivatkozunk! Semmit sem vehetünk át úgy valakitől, hogy nem jelöljük meg őt a gondolat forrásaként, hiszen az plágium, és a legtöbb esetben azonnal visszadobják a dolgozatot. Az sem mindegy, hogy hogyan jelöljük meg a szerzőt. Ha szó szerint idézünk valakitől, azt idézőjelbe kell tenni, és zárójelben jelezni a forrást rövid, ám az idézet pontos helyét oldalszámmal jelző formában: (szerző vezetékneve, kiadás évszáma: oldalszám). Az irodalomjegyzékben ettől függetlenül pontosan meg kell jelölni ezt a forrást is. Ha nem szó szerint idézünk, nem kell idézőjelbe tenni, de a mondat után zárójelben szerepelnie kell az idézett szerző vezetéknevének és a kiadás évének. A dolgozat végén pedig mindig fel kell tüntetni az irodalomjegyzéket, amelyben a dolgozathoz felhasznált összes forrást fel kell sorolni. Könyvek esetén az alábbi módon: Szerző (kiadás éve) Könyv címe, Kiadás helye: Kiadó; tanulmánykötetben megjelent írások esetén pedig így: Szerző (kiadás éve) „Tanulmány címe” in Szerkesztő(k) neve (szerk.) Könyv címe, Kiadás helye: Kiadó. Oldalszám. Ha folyóiratból származik a forrásunk, akkor így jelöljük: Szerző (kiadás éve) „Tanulmány címe” in Folyóirat címe, évfolyam, szám, oldalszám; ha pedig internetes forrásunk van, akkor így: Szerző (amennyiben meg van jelölve), publikáció éve (amennyiben meg van jelölve) cikk címe. Elérhető az interneten: URL. Itt azt is fontos megemlíteni, hogy az irodalomjegyzéket nem forrástípusok szerint soroljuk fel, hanem abc- rendben. A beadandó írásban egyébként a nekikezdés a legnehezebb, a többi, ha figyelünk ezekre a szabályokra (és jó témánk van), már könnyen megy.

Vipler Krisztina